Szeress egy férfit

Azt mondják a bölcsek, hogy ha szeretnéd megváltoztatni a világot, akkor szeress egy férfit igazán.
Válaszd ki azt, akinek a Lelke hozzád szól. Aki lát téged. Aki elég bátor ahhoz, hogy féljen. Fogadd el a kezét, és vezesd finoman oda, ahol érezheti a melegedet saját magán. Hagyd ott megpihenni, és égesd el a tüzedben terheit.
Nézz a szemébe.
Nézz bele lénye mélyébe, és lásd azt, ami ott alszik vagy ébred.
Nézz bele a szemébe.
Lásd ott az apáit és nagyapáit, az összes háborút és őrültséget, amit a szellemük távoli helyeken, távoli időkben átélt. Lásd a fájdalmukat, a harcaikat, a gyötrődést és a bűntudatot. Lásd ítéletek nélkül, majd engedd el. Érezd át az őseitől örökölt terheit, és tudd, hogy menedéket keres nálad. Engedd, hogy beleolvadjon a pillantásodba, és tudd, hogy nem kell visszatükröznöd a benne dúló viharokat, mert édes és mélységes kapu van benned, amely elmossa a régi sebeket.

Ha meg akarod változtatni a világot, akkor szeress egy férfit, szeresd őt igazán.
Ülj előtte erőd teljes szépségében, sebezhetőséged lélegzetében, a benned élő kislány ártatlan játékosságában és a halál mélységeiben. Engedd, hogy feléd lépjen, és ússz vele együtt csendes tudásban. És amikor visszahúzódik – mert vissza fog -, félelmében elrejtőzik a barlangjában, akkor gyűjtsd magad köré a nagymamáidat. Engedd, hogy a bölcsességük körbeöleljen, halld a suttogásukat, és engedd, hogy a benned lévő rémült kislány megnyugodjon, és várd türelmesen a visszatértét. Ülj az ajtajánál, és énekeld az emlékezés dalát, hogy újra meglágyuljék. Ne provokáld benne a kisfiút praktikákkal, játszmákkal, csábítással csak azért, hogy a pusztítás hálójába húzd, a gyűlölet és káosz helyére, mely szörnyűbb, mint az összes háború, melyet valaha megvívott. Ez csak bosszú, méreg, a világunk megerőszakolása, amelyben elvérzik a nő, miközben a férfit kiheréli. Ez mindannyiunkat megöl. És mindegy, hogy az anyja ölelte-e vagy nem, legyél te most valódi anya. Tartsd meg a kegyelmedben, vezesd saját mélységeiden keresztül. Ne büntesd a sebeiért. Sírj érte, és engedd, hogy a véred hazavezesse.

Ha meg akarod változtatni a világot, szeress egy férfit, szeresd őt igazán.
Szeresd őt meztelenül és szabadon. Szeresd őt annyira, hogy megnyitod a tested és a lelked a születés és halál előtt. És köszönd meg neki a lehetőséget, ahogy végigtáncoltok erdőkön és mezőkön.
Legyél bátor a törékenységhez. Engedd, hogy megtartson, hogy felálljon és védelmezzen. Dőlj bele a karjaiba, és bízz abban, hogy megtart akkor is, ha előtte már ezerszer elejtettek. Tanítsd arra, hogy megadja magát azzal, hogy megadod magadat. Váljatok eggyé a világok szívével.

Ha meg akarod változtatni a világot, szeress egy férfit…
Szeresd őt igazán. Bátorítsd, tápláld, halld meg, tartsd meg, gyógyítsd meg – és cserébe ő támogat és védelmez erős karokkal, tiszta gondolatokkal és célba találó nyilakkal.
Mert képes rá. Ha engeded, az lesz, akiről álmodsz.

Ha szeretni akarsz egy férfit, szeresd magadat.
Az apádat, a fiadat, a volt szerelmeidet… az első fiút, akit megcsókoltál, és az utolsó férfit, akit elsirattál. Köszönd meg az összes ajándékot, amely ehhez a találkozáshoz vezetett. Ahhoz, aki most előtted áll, és keresd meg benne az újat. Az újat, amit táplálhatsz, és amiből új világot növeszthettek együtt.

Vannak, akik értik már az első perctől kezdve, és vannak, akik sosem fogják megérteni ezt.
Vannak, és lesznek, akik majd biztatnak majd, és vannak és lesznek, akik fröcsögni fognak ránk.
De én így szeretem Őt, mióta megismertem, mert nem tudom és nem is akarom másképp szeretni.
Így fogom szeretni, amíg csak élek, bármi történjék is.
Őt szeretem, mert már nem tudok mást szeretni.

Mert aki igazán szeret, az örökre nyomot hagy a másik lelkén. Lakat kerül a szívére, amelyet mindig magával visz. Lehet, hogy elveszíti vagy elajándékozza a kulcsot, ám a lakat akkor is örökre vele marad.