Éjjel van.
Még mindig nem tudok aludni, pedig reggel korán kéne kelni.
Az előbb kimentem az erkélyre cigizni, de nem segített.
A szürkéskék szempár túl fáradt ahhoz, hogy ébren legyen. Békésen szuszog az ágyamban, fel sem tűnik neki, hogy nem vagyok mellette, miközben bennem minden lángokban áll.
Régen mindig pörögtem.
Ma már nem annyira. Nehéz ez ma már, és az évek múlásával egyre nehezebb, ahogy cipelem az múltamat, mind valami átkot, ami nem ereszt.
Volt valaki, aki mindent összetört bennem, és én a mai napig nem tudtam megragasztani. Egyedül nem.
Annyira mély a seb még ma is, annyira nehéz nem gondolni rá, hogy inkább kizárok mindenkit, illetve be sem engedem.
Inkább minden reggel a Kedves de unalmas lány álarca mögé bújok, hogy aki jön, ne tudjon semmit összetörni bennem többé. Hogy maradjon még egy kis lelkem, amivel szerethetek majd egyszer.
Elkergetek, elűzök mindenkit magam mellől, mert könnyebb azt mondani, hogy menj el, mint megmutatni egy olyan lelket, ami ma már csak árnyéka önmagának.
Minek is mutassam meg?
Kinek is mutatnám meg?
Ki maradna itt, hogy segítsen összeragasztani azt, amit nem is ismer?
Ki lenne kíváncsi egy összeszabdalt, bánattól és fájdalomtól meggyötört életre?
Pedig mindenemet odaadnám annak, aki maradni akarna.
A sárkány összes varázslatától a róka szenvedélyéig, mindent.
Majdnem megszerettem.
Nem lett volna nehéz, hiszen olyan erővel robbant az életembe, amivel még senki.
Úgy jött, hogy tudtam az első perctől, hogy mindent vinni fog, ami megmaradt, és én odaadnám neki, ha tudnám, hogy visszahozza.
Azt hiszem Ő csak nevet rajtam magában, miközben a zöld cigi mámorába menekül, mert csak azt látja, amit látni akar, de így legalább könnyebb lesz azt mondani neki holnap este, hogy ne jöjjön többet, mert látom az ő arcán is azt, amit mindenkién: elhitte azt, amit látott, mert nem akart a dolgok mögé látni.
Ha menni akar, hadd menjen.
Könnyebb lesz elhitetni vele azt, hogy nem számít, mit azt hogy igen.
És el fogja hinni, hogy nem számít, ahogy mindenki elhiszi.
Ő fog a legjobban hiányozni.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.