Régen éreztem ezt.
Nagyon régen.
Valamikor évekkel ezelőtt, még a főiskolán, államvizsga előtt.
Az akkor vizsgadrukk volt, és tényleg izgultam. Nagyon féltem az államvizsgától. Féltem, hogy nem sikerül, és elbukok.
Most megint ezt érzem, csak sokkal erősebben és közben ülve szédülök.
Régóta megérzem, ha történni fog valami. Ha jó kedvem van és össze-vissza röhögök, mint egy hülye gyerek, akkor a vesztemet érzem. Ilyenkor meg azt, hogy valami történni fog.
Megint félek valamitől, de nem tudom mitől.
Csak a zsigereimben érzem.
Csak ez a masszív gyomorgörcs van vasárnap reggel óta, amitől még enni sem tudok.
Még egy nyamvadt szendvicset sem tudok megenni, nem hogy rendes főtt kaját.
Hiányzik.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.